Székelyvarság leírása

Székelyvarság Hargita megye legnagyobb szórványtelepülése, amely kb. 77 km2-en a Nagy-Küküllő forrásvidékén fekszik tengerszint felett 800-900 m-re.

Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re Északra helyezkedik el. Részei: a Központ, Varságtisztása, Bolygóbükke, Forrásköze, Sólyomkőpataka, Nagykútpataka, Bagzos és Küküllőtelep. 1906-ban Varságtelep néven szerepel először.

A falut a 20. század elején Oroszhegyről és Korondról kirajzott székely családok alapították Oroszhegy mély patakvölgyekkel szabdalt vulkáni fennsíkján fekvő Varság nevű határrészéből, 1906-ban lett önálló község. Lakói famunkások, zsindelykészítők. 1908-tól neve Székelyvarság. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

Székelyvarság község története lényegesen különbözik a székelyföldi helységek többségének történetétől. A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Varság nem középkori faluként jött létre, mint a táj helységei általában, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeiből szerveződött önálló tanyaközséggé 1907-ben. A legtöbb székelyvarsági család oroszhegyi származású. Elődeik a XIX. század második felében telepedtek le a mai Székelyvarság területére, létrehozva a ma is létező és virágzó tanyabokrokat: Tisztás, Központ, Bagzos, Küküllő, Forrásköze, Tálasbérce, Somlyókő és Nagykút.

Az Oroszhegy község havasain létrejött varsági szórványtelepülés azzal vált ki a környező tanyás területek világából, hogy lakossága élen járt a kulturális, az egyházi és a közigazgatási önállóságért folytatott harcban. A varsági tanyavilág önálló tanyaközséggé formálódva a környéken elsőként szakadt el egyházilag és közigazgatásilag az anyaközségtől.

Tanyai település, a szétszórtan álló varsági házak kisebb része völgyekben, nagyobb része fennsíkokon épült. A falut alkotó tanyák (hegyi szórványtelepülések) majdnem egy főváros nagyságú területet alkotnak, területe régebben 6.904 katasztrális hold volt, jelenleg 7.669 hektár.

Éghajlata mérsékelt szárazföldi, a nyár rövid és hűvös ,a tél hosszú és hideg. A rövid és hűvös nyárra tekintve több mezőgazdasági termény nem érik be.

A tanyai házak állandó lakóhelyek. Az itt lakó emberek állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkoznak. Megélhetés, hagyományőrzés céljából foglalkoznak ványolásával- , szövéssel, fonással, és famegmunkálással. Ezenkívül rendkívül sok látványossággal is ékeskedik ez a tanyai település mint a XII-ik századból való Tartód várának romjai, az erdõben levő kis vízesés és temérdek vadregényes táj gyalogtúráknak adván lehetőséget. A községet Székelyudvarhely felől Zetelaka felé lehet megközelíteni, Székelyudvarhelytől 28 km -re található. A látványt a rengeteg vadregényes fenyvesek, erdők díszítik.

forrás: www.szk.ro