A kaputükör felírása: „ISTEN SEGEDELMÉBŐL ÁLITATTÁK EZ KAPUT LUKÁCS DAMOKOS ÉS NEJE VASS BORBÁRA 1896 MÁJUS ÉS KB”

Ez a kapu az oszlopos kapuk típusába tartozik.

Leírása:

A meghatározás így szól: nagy fedeles, kötött, többnyire díszített kapuépítmény. Viszont nem csak Székelyföldön találkozhatunk ilyen kapuépítményekkel. Csupán azért maradt fönt ezen a néven, mert Székelyföldön található a legtöbb belőlük, itt találhatóak a legdíszesebb példányok, és még mindig él a kapuállítás hagyománya. Az építmény fő jellemzője az, hogy gyakorlati rendeltetése van, szerkezeti felépítésének állandó jegyei vannak. Ezek a következők: kétosztatú – gyalogos és fogatos bejárója van, ahol a gyalogos bejáró mindig a ház felőli oldalra tevődik, a három kapulábat a szemöldökgerenda köti össze, a szerkezetet pedig a hónaljkötések merevítik. Tehát kötött szerkezet, ezért kötött kapu a neve. Galambbúgos, vagy anélküli fedélszerkezete van, csipkézett zsindellyel fedve. Kapuszárnyai deszkázottak, vagy alul deszkás, felül pedig lécezett (Kovács, 2000, 34).

Az udvarhelyszéki kapuk gazdagabb díszítésűek, mint a háromszéki, vagy csíki kapuk, ez a jegye különbözteti meg tőlük. Ezen belül még lehet oszlopos díszítésű, domború indás díszítésű és vésett virágdíszű kapu.

A legegyszerűbb kaputípus az a díszítés nélküli kötött kapu. Ennek a művészi értékét az ácsmunka adja. Szerkezetében teljesen olyan, mint a faragott székelykapu, csupán a kapu felülete nincsen mintákkal borítva. A kaputükör simán be van rakva, vagy éppen rácsozott. Hiányzik a galambdúc is. A kapura csupán az építtető nevét, és az évszámot írják föl. Ezt minden fúrni-faragni tudó gazda elkészítette saját magának. A hónaljkötésekre itt is felkerül egy nagyon egyszerű naprózsa.

A faluban a kapuk egy másik változatát képezik a részben faragott székelykapuk. Ezek szerkezeti felépítése azonos az előzővel, és felülete vésett virágdíszű mintákkal van ellátva, amit ki is festenek. Ezek egyszerűségükben is mestermunkáknak tekinthetőek.

            A leggyakoriabbak a domború indás díszítésű faragott kapuk. A székelykapuk legdíszesebb és legszínesebb változatai Székelyudvarhely és Szentegyháza közti településeken találhatóak. A faluban cifra kapunak, írott kapunak vagy mintázott kapunak is mondják. (Kovács, 2000, 36)