Fenyéd leírása

Fenyéd Székelyudvarhely peremközsége, tőle 5 km-re a Nagy-Küküllő és a Fenyéd-patak összefolyásánál, a Fenyédi sziklaszoros kijáratánál fekszik.

A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.

A falu belsősége tulajdonképpen egy sziklaszorosban fekszik: a konglomerátumokból felépülő Kadicsfalvi Rez-tető (716 m) és a vulkáni törmelékes kőzetekbol felépülő Aklos (856 m), majd a Nagy-Küküllő kavicsterasza között. Székelyudvarhely peremközségeként Máréfalva és Küküllőkeményfalva közigazgatási központja.

A község lakossága 1992-ben 3.621 fő volt. Fenyéd falu lakossága ekkor 909 fő volt, melyből 8 román kivételével mind magyarok voltak.

Fenyéd a nagy, kötött, vésett és galambdúcos "muzeális" székely kapuk hazájaként ismert. Híres hagymatermelő falu és a székelyudvarhelyi zöldségpiac egyik ellátója. Barokk stílusú katolikus temploma a falu egyik híressége.

A tiszta levegő, a csendes dombvidéki táj, a gazdag állatvilág, a horgászati lehetőség kirándulásra, gyalogtúrákra csábítja az idelátogatókat.

A faluról szóló első okleveles híradás a XVI. század első feléből való; 1532. június 25-én "villa Fenyed" keltezéssel köt egyezséget két szomszéd faluból való birtokos: Bethlenfalvi Geréb Péter és Kadicsfalvi: Benedekfi László, Udvarhelyszék választott bírái előtt. Egy középkori temploma volt a falutól északkeletre fekvő Csonka templom-helyen. Közös temploma volt Fenyédnek és Máréfalvának. 1763-ban építenek új templomot barokk stílusban. Egy idő után már kicsinek bizonyult ez is, ezért 1925-26-ban kibővítették. A középkori templom csúcsíves kőkereteit, keresztelőmedencéjét, falba épített víztartóját megmentik, és egy nagy faragott körmeneti keresztet is. 1825-ben lesz önálló anyaegyház, elválva Máréfalvától. 1825-től katolikus iskola volt. 1948-ban államosítják. Középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmarad katolikusnak.

Forrás: www.szk.ro